Velencei-tó úszás - 1500 m - megcsináltam :)

Néhány hete döntöttem el, hogy nagy kihívás lenne számomra a Velencei-tó úszáson való részvétel! 

Először az 500 m-es távon gondolkodtam...aztán az utolsó pár napban már az 1500 m-es távval kacérkodtam. 

Bevallom őszintén, hogy az 500 m-s távot cikinek tartottam ....tudom gáz! de mégis, az 1500-as volt a nagy kihívás! Az usziban, amikor úszok 1500-2000 m között teszek meg távokat...szóval a táv bennem van, már csak az volt a kérdés, hogy élő vízben is meg tudom-e ezt csinálni. 

Amitől féltem, hogy: 

• pánikba esek, hogy nem ér le a lábam, 
• usziban ugye 25 m-enként megkapaszkodhatok egy pillanatra, itt nem volt semmi kapaszkodó végig, 
• a szemüvegem örökké bepárásodik, hogy fogom azt megigazítani...? 
• na, meg aztán ott vannak az a fránya állatok, akik a vízben laknak...

Még az utolsó pillanatig is kétséges volt, hogy végül tudok-e menni, még a nevezési díjat sem fizettük be, mindig halogattuk, aztán lemaradtam az online nevezésről is :S 

Szombaton volt a tó-úszás, erre fő péntek este Flóri belázasodott, illetve hőemelkedése lett, na szép! 

Éjszakánk szerencsére nyugodtan telt, de reggel felkelt Flóri már 4.40-kor, onnantól kezdve nekem nem sok pihenésem volt :( 

Hulla fáradtan indultam neki a szombatnak! 

10 körül tudtunk végül elindulni Pestről Gárdonyba. Pestről nehezebb volt kijutni, mint az út Gárdonyig a pályán. 

11 után értünk oda, gyorsan neveztem, kaptam ajándékpólót is (amit később anyósom "lenyúlt" :) - nembaj, úgysem szoktam ezeket a repi pólókat használni :D 

Aztán megkaptam a rajtszámomat (karszalag), és mondták, hogy indulhatok. Na, köszi, de merre??? :)

Volt bennem némi félelem, hogy most aztán hogy fogok eligazodni...Kicsit be voltam tojva ! 

Elindultam, és csak úsztam és úsztam...fáradt nem voltam szerencsére egyszer sem, simán bírtam...inkább csak néha "uncsi" volt...csónakok voltak 100 méterenként felállítva, ezeket az apró távokat tűztem ki célul, hogy minél gyorsabban elérjem mindet. 

3 sárga nagy bólya volt, amit meg kellett kerülni. A szemüvegem persze párásodott folyamatosan, néha alig láttam, hogy merre megyek :S 

Aztán volt hogy levettem a szemüveget, na, akkor éppen átugrott előttem egy hal - rossz volt szembesülni a ténnyel, hogy itt halak is úsznak körülöttem :))))

1100 m-s távot is elhagytam már, amikor egyszer csak a szemüvegem a sok fél-kezes igazgatástól kikapcsolódott, és majdnem leesett, vagyis lesüllyedt...megfogtam, úsztam, csukott szemmel :) vicces volt. 

Aztán spontán ötlet volt, hogy beraktam az úszódresszembe a szemcsit és akkor kényelmesen tudtam tovább tempózni! 

A végén már leért újra a lábam, de úsztam minél tovább, hogy hamarabb beérjek (gyalogolni lassabban lehet a vízben szerintem), végül az időm: 53 perc ....mp lett - majd mindjárt megnézem a futanet oldalán a pontos eredményemet. 

Nagyon-nagyon-nagyon NAGY élmény volt ez számomra, óriási kihívás, kimozdulni a komfortzónámból. 

Rájöttem, hogy ha nagyon akarok valamit, azt meg tudom csinálni!!! Igazi személyiségtréningnek is megfelelt ez. Nagyon féltem tőle, de tudtam, hogy meg tudom csinálni, és sikerült. Hurrá :) 

Mostmár keresni fogom a hasonló alkalmakat, hogy ilyen kihívások elé állítsam magam, mert annyira jó érzés, amikor beér az ember a célba, és tudja, hogy ezt is megcsinálta! Ezt ő érte el, ez az övé!!! 

Legyen szó ezután futás, bicikli, úszás...keresem a lehetőségeket, hogy kihívjam saját magamat egy versenyre :) 

Kérdeztétek:  milyen volt??? 

Nos, szuper volt, szerencsére az idő is tökéletes volt, szélcsend, 30 foknál melegebb a levegő hőmérséklete, a víz kb 24 fokos volt, a hírek szerint, de ami másabb ugye egy medencés víznél, hogy itt folyamatosan váltakozott a hideg-meleg víz hőmérséklete, volt hogy egyik tempónál még meleg volt a víz, másiknál már hideg. 

Nagyon ajánlom bárkinek ezt a tó-úszást, aki kicsit is kacérkodik a gondolattal, hogy átlépje a komfortzónáját!!!